A Páli Szent Vince Társaság jogilag autonóm a szervezet, alkotmányában, belső szabályaiban, tevékenységeiben és belső kormányzatában. A legtöbb országban civil intézményként ismerik el. A Társaság saját alapszabályának és az egyes országok jogszabályainak megfelelően választja meg vezetőjét, és szabadon kezeli javait. A Páli Szent Vince Társaság szoros kapcsolatot tart fenn a katolikus egyházzal. Tagja a Világiak,
A Páli Szent Vince Társaság ma több mint 150 országban van jelen, 800 000 taggal és 1 500 000 önkéntessel. Napi segítséget nyújtanak több mint 30 millió embernek. A Páli Szent Vince Társaság részt vesz az UNESCO találkozóin, tanácsadóként közreműködik az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC), továbbá a Klíma Katolikus Világmozgalom tagja, valamint bekapcsolódik
1833. április 23-án, Párizsban, az egyenlőtlenségekkel és társadalmi igazságtalanságokkal szembesülve, fiatal egyetemisták egy csoportja úgy dönt, hogy lépéseket tesz a világ megváltoztatása érdekében. Létrehozzák az első „Jótékony Konferenciát”, amelyben a hitüket megélve cselekvéssé alakítják azt. Az alapító, Frideric Ozanam Párizsban találkozik a vincés lelkiséggel, Rosalie Rendu vincés nővérrel, aki segít Ozanamnak az első lépéseknél, főként